Nemrég kaptam egy klasszikus, 70-es évekbeli, retro kis lábtartót. Nagyon csinosak voltak a lábai, de az utóbbi éveket egy garázsban töltötte, ezért kicsit koszos és büdi volt. A csinos, vékonyka kis virgácsai pedig le voltak festve sötétbarnára. Mégis, mi legyen vele?

Először arra gondoltam, hogy lefestem a lábait feketére, a régi kárpit helyett pedig újat teszek rá. Amikor elkezdtem lecsiszolni a lábakat, kiderült, hogy könnyen lejön a barna festék és előbukkant a szép tiszta, natúr színű keményfa láb. A régi anyagot leszedve pedig a furcsa, ipari jellegű faszerkezet vált láthatóvá.

Úgy döntöttem, hogy nem festem feketére, és nem takarom el az ütött-kopott kis faszerkezetet sem. Ezért inkább fehér "rövidnadrágot" kapott, a láb nagyobb része pedig natúr maradt.

Vágattam rá egy új szivacspárnát (egyik este megrendeltem a neten, pár nap múlva írtak, hogy elkészült, így csak érte kellett menni), ezt viszont nem kárpitoztam le, hanem az Ikeában vásárolt, Isunda nevű szürke szövetből készült díszpárna huzatba húztam be (Family kártyával egész jó áron van).

Miért nem rögzítettem? Mert így két funkciós lett, a réges-régen vásárolt, de még most is kapható Ikeás Klack tálca épp illik rá - így asztalkaként is használhatom.

Hát ez lett a régi, retro kis stokiból.