Nagy rajongója vagyok a régi, fém éjjeliszekrényeknek, újabban pedig a márványnak is. Így amikor az egyik apróhirdetési oldalon megláttam ezt a szomorú, régi kis kórházi szekrénykét, nem tudtam neki ellenállni. A tulaj szerint 100 éves. Az illető, aki elhozta nekem, azt mondta, hogy annyit sem ér, mint a benzin, amit elfogyasztott az autója... Én pedig csak néztem, hogy milyen gyönyörűséges, milyen jó arányai vannak... és mennyi meló lesz vele!

Személyes találkozásunkkor realizáltam, hogy itt bizony nagy beavatkozásokra lesz szükség. A márványt le kell szedni, és fel kell csiszoltatni. Az egész szekrényről le kell marni a festéket, újra alapozni és - pillanatnyi terveim szerint - feketére festeni. Sajnos ezekre most nincs lehetőségem, meg kell várni a nyarat...

Addig is a kis "korlátot" minden cécó nélkül lefújtam aranyra és a márványlapot letisztítottam, amennyire tudtam. Az egészet alaposan lecsutakoltam, és az ajtó közepére ragasztottam egy régi, rézből készített liliomot.

Ilyen volt előtte:

Ilyen pillanatnyilag (bárszekrényként üzemel):

Majd ha nyáron sor kerül rá, újra lefotózom.